Magyarországon megjelent DC Univerzum képregények listája

„Maszkot viselek, és ez a maszk nem az, hogy elrejtse, ki vagyok, hanem hogy megteremtsem, ki vagyok.” - Denevérember

Magyarországon 1990 januárja óta jelennek meg a DC Comics szuperhős kiadványai. Mindig is érdekelt, hogy melyik eredeti amerikai kiadványban jelent meg a magyar kiadás. Amióta minnél több példány jelenik meg hazánkban a szuperhős képregényekből azóta fontossá vált, hogy rendszerezve tartsuk, hogy minnél jobban eligazodjunk, mert néha előfordul, hogy nem mindig pontosan közlik az eredeti kiadványokat és valamelyik már többször előfordul. Ráadásul ezekből a listákból kiderül, hogy van még bepótolnivaló a hazai kiadás terén.

 

Miután a magyar képregény kiadás zöld utat kaphatott 1957-től, sokakban még az a gondolat is megfordulhatott, hogy rövid időn belül talán a képregény történet néhány európai vagy amerikai kiemelkedő alkotása is feltűnik a magyar újságok oldalain. Ez azonban nem így történt. Mindössze újságcikkekből értesülhetett a hazai olvasó, hogy más országokban milyen képregényeket adnak ki. Ezek az írások azonban nem feltétlenül dicsőítették ezt a műfajt, sokkal inkább némi gúnyolódással hívták fel a figyelmet a comicsban rejlő veszélyre, és örömmel állapították meg, milyen jó, hogy ezek a történetek nem jelennek meg a magyar lapokban. Fenyves György a Magyar Ifjúság oldalain Superman minden mennyiségben (1964. 51/52. szám) címmel mutatja be, és kárhoztatja az amerikai képregény szuperhősöket. Az apropót a Batman című televíziós sorozat amerikai bemutatója adta, és a szerző részletesen írta le a Batman és a Superman képregények történetét, a főhősök jellemrajzát, és az alcímekben lélekmérgezésről és erőszakról ír, majd a szuperhős képregények szükségességét, az amerikai társadalmat kritizálva a következőkkel magyarázva: "Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az amerikaiak millióiban el kell plántálni a fenyegetettség érzését. Sokkolni kell a közönséget, hogy a fenyegetettség tudatában élve hajlandó legyen bizonyos áldozatokra, amelyeket később - e sokk eredményeképpen - "hazafias áldozatnak" lehet majd nevezni. Sokkolni kell kell a tömegeket, hogy e fenyegetettség biztos tudatában elfogadjanak bizonyos külpolitikai elképzeléseket, amelyeket később "nemzetérdeknek" lehet majd nevezni, mint például a vietnami háborút. Sokkolni kell a tömegeket, hogy a fenyegetettség érzésével a "győzhetetlenség" vágyát keltsék fel, hogy könnyebb legyen elfogadtatni például azt a tételt, hogy "Amerika nem szenvedhet vereséget Ázsiában..." Íme, így indult Superman és Batman magyarországi karrierje. Nem túl biztató, főleg ha figyelembe vesszük a hetvenes, nyolcvanas évek további újsághíreit az amerikai képregényről. Miközben egyetlen amerikai képregény sem jelenhetett meg a szocializmus éveiben Magyarországon, számos hetilap mesélte el újra és újra a képregény történetének fontosabb epizódjait, kiemelve a szuperhős képregényekben rejlő rendkívüli veszélyeket. Külföldi képregényeket csak az antikváriumokban lehetett megvásárolni, ahová a diplomáciai és kereskedelmi útjaikról hazatérő családok már felnőtt gyerekei adták be az agyonolvasott comics füzeteket A hetvenes években azonban egyre növekedtek az antikváriumok idegen nyelvű képregény készletei. Budapesten elsősorban a skandináv országokban kiadott comics füzetek voltak a jellemzők, míg például Debrecenben a német és a francia füzetek. Ezeket a képregényeket ugyanis Magyarországon a Zrínyi nyomdában és Debrecenben az Alföldi nyomdában gyártották. A nyomdai dolgozók egy része miután rájött, hogy ezek a termékek eladhatóak az antikváriumoknak, „elemeltek” a füzetekből, és értékesítették. A hazai képregénygyűjtők innen ismerhették meg a Nyugat-Európában futó magazinokat, albumokat, és ha szerencséjük volt, teljes sorozatokat is beszerezhettek. A füzetes kiadások közül a Superman volt a legnépszerűbb, de Batman is a boltokba került számos más humoros képregény füzettel együtt. Alkalmanként feltűnt az említett sorozatok nagyobb méretű, kartonborítású albumváltozata is. Német kiadásban készültek a szuperhős zsebkönyvek, amelyeken keresztül át lehetett tekinteni a teljes szuperhős univerzumot. Ezekben az években nagyon sokan kirándultak Bécsbe, és onnan szerezték be a képregény piac legfrissebb alkotásait.

 

Magyarországon az első szuperhős képregények megjelenésére 1989 közepéig kellett várni. Az Interprint svéd-magyar kiadó ekkor már harmadik éve jelentette meg a humoros, gyerekeknek szánt képregényeit. 1987-ben még csak a Bobo és a Góliát füzetek kerültek kiadásra, de egy évvel később már hét füzet szórakoztatta a fiatal olvasókat hónapról hónapra. A következő évben tovább emelkedett a kiadó karikatúra jellegű képregény füzeteinek a száma, és 1989 májusától kéthavonta megjelent az első realista stílusú történet, a Fantom. A képregényhősök 1989-ben a televízió képernyőjén és a mozivásznakon érkeztek Magyarországra. A Warner Brothers Filmstúdió meglehetősen titokzatos módon már 1988-ban bejelentette, hogy megkezdte a Batman forgatását Michael Keaton-nal a főszerepben, Tim Burton rendezésében. A gonosz Joker szerepét pedig Jack Nicholson kapta. A film magyarországi bemutatójával egyidőben pedig az Interprint Kiadó kiadta a filmmel azonos képregényt. A Denevérember berepült a mozikba, hirdették a címlapon, és az évszázad kasszasikerének tartották. 1990 januárjától pedig havi rendszerességgel elindult a Batman képregénysorozat. Ötven évet kellett várni, hogy a képregénytörténelem egyik legemblatikusabb figurája végre megjelenjen magyar nyelven. Évtizedekig ijesztgették a comics rettenetéként emlegetett szuperhőssel a hazai olvasókat, hogy végül diadalmenetben megérkezzen. 1939-ben a Detective Comics 27. számában bemutatott rajzsorozat alkotója Bob Kane volt, aki saját bevallása szerint többek között Leonardo repülőemberrajzai motiváltak a figura kitalálásakor. Ekkor még csak Superman kápráztatta el a képregényfogyasztó közönséget emberfeletti képességeivel, és a Detective Comics havi folyóirat szerkesztői ösztönözték a munkatársakat hasonló hősök megalkotására. A forgatókönyvíró Bill Finger-rel megalkotott Batman, aki valójában nem rendelkezik szuperképességekkel, de Superman-hez hasonlóan kettős életet él, a közönség számára vonzó történetvezetés volt. Közel egy évvel az első történet közlését követően megjelent Joker, az egyik legádázabb ellensége, majd Robin a segítője. Későbbi hűséges komornyikja, Alfred 1943-ban jelenik meg először, és két év múlva meg is hal, de a közönség kérésére a szerzők feltámasztják. Amikor 1964-ben a mélypontra zuhantak az eladási eredmények, egy veterán képregényszerkesztő, Julius Schwartz alaposan átalakította a karaktereket, és kitörölt minden a történetekből minden fölösleges mellékszereplőt. Rajzfilm- és televíziós sorozat is készült a történetből, majd 1970-ben Dennis O'Neill író és Neal Adams rajzoló frissítette fel a sorozatot. 1986-ban Frank Miller hajtott végre radikális változásokat a történet szellemiségén és grafikai világán, miközben a filmipar is felfedezte a denevérszárnyú hőst. Egy fél évvel később, 1990 augusztusában Superman is önálló füzetben mutatkozott be a magyar képregényolvasó közönségnek.

 

Megindult a magyar képregénykiadás. Már tizenhat füzet jelent meg 1991-ben. Ezekből a Batman, Superman realista stílusú füzetek voltak. Nehéz helyzetben volt a kiadó, hiszen olyan lapok megjelentetésével próbálkozott, amelyek eddig ismeretlenek voltak a hazai piacon. Könyv- és lapkiadásban jártas szakembert szép számmal lehetett találni, de olyanokat, akik megfelelő ismerettel rendelkeznek a képregények világáról, csak nagyon keveset. Olyan munkatársakra volt szükség, akik átlátják a nemzetközi comics piacot, ismerik a fontosabb irányzatokat. A képregénykiadás ebben a formában még új területnek számított a hazai piacon, hiszen az egy figurára épülő, kifejezetten csak képregényeket közlő sajtótermék eddig csak elvétve jelent meg. Nem lehetett tudni, hogy a több ezer figura közül melyik az, amelyik a legjobban kiszolgálja a hazai igényeket. A svéd anyavállalat is sötétben tapogatózott, hiszen semmi garancia nem volt arra, hogy a skandináv országokban megjelentetett történetek megfelelnek a magyar fogyasztói izlésnek. Ötletüket, tapasztalatukat tudták átadni a magyar kiadóknak, akiktől azonban azt várták, mondják meg, mik a magyar igények, milyen történetek számíthatnak a legnagyobb sikerre.  Képregényszerkesztői állást hirdettek hirdettek, amelyre többek között Bayer Antal jelentkezett. Ő már hatéves kora óta ismerte a szülei által vásárolt Vaillant francia képregény újságot, majd amikor 1967-1972 között a család a papa ENSZ tisztviselősége miatt Svájcban élt, a francia képregények határozzák meg diákéveit, és betekintést nyert az amerikai képregények világába is. Majd amikor az egyetemen angol-francia szakon tanult, elsőként írt szakdolgozatot a képregényről A francia képregény kódrendszere címmel. Elküldte az életrajzát a hirdetésre, de inkább külsős fordító, tanácsadó munkakört szeretett volna . Az éppen Magyarországon tartozkodó svéd kiadói szakembert, Ebbe Zetterstad azonban örömmel vette, hogy végre olyan jelentkező akadt, aki ismeri a képregényeket, és meggyőzték, hogy ez egy neki való munkakör. Ekkor Révész P. Anna, Jánosi Éva és Betlen Katalin voltak a szerkesztők a kiadónál. Bayer Antal az úgynevezett, fiús lapok gondozója lett. Ekkor a Superman, Batman, Pókember, Fantom, Transformers és Robotzsaru című lapok jelentek meg, ezeket kellett érdekesen, izgalmasan és piacilag sikeresen szerkesztenie. A svéd központú Semic Kiadó ekkor egy nagyon nagy cégcsoport volt. Leányvállalatuk volt Hollandiában, az összes skandináv országban, Kelet-Európában a lengyeleknél és a szlovákoknál alapítottak leányvállalatot, megvették a francia Lug Kiadót. Ennek gazdasági szempontból volt jelentősége, mert így átvehették egymás szerkesztett kiadványait. A Batman is jó eladási eredményt hozott, itt a svédektől sikerült megszerezni a nyomdai anyagot. A Superman már kevésbé volt sikeres, ugyanakkor számos történetben a két hős együtt szerepelt, így adott volt a lehetőség, hogy a két figura kiegészítheti egymást. Külön-külön kevésbé voltak piacképesek. A Superman és Batman füzetek összevonása Bayer Antal javaslatára történt. A Superman 18. szám után, 1992. júniusában, Batman ugyanennek az évnek a májusában a 25. számmal megszűnt, hogy júliusban Superman és Batman néven kéthavonta újraindulhasson. Az új lap majdnem tíz éven keresztül nyújtott szórakozást ifjú olvasóinak. 2001. decemberében az 57. számmal ért véget a sorozat. Bayer Antal a DC képregényhőseinek is szeretett volna egy Marvel Extrához hasonló lapot, de mivel a Superman és Batman nem volt annyira sikeres, ezért azt nem engedélyezték. Másrészt a DC jogdíjai drágák is voltak. Láng István mindig is vonzódott a szatirikus történetekhez. Ezért nem véletlen, hogy a DC-nél megjelenő űrrocker, Lobo története felkeltette figyelmét. Ez egy rendkívüli szellemes, ugyanakkor brutális, felforgató történet, amely leginkább a South Parkhoz hasonlítható. Az egyik történetben például a húsvéti nyuszi béreli fel Lobót, hogy nyírja ki a télapót. Ezt a témát azóta már sokan feldolgozták, de magyarul nem jelent meg. Lengyelországban nagy sikere volt, de Magyarországon nem jött be a történet, amit a Maszkkal együtt jelentettek meg. A négyrészes Lobóból mindössze két rész jelent meg. A szuperhőslapoknak olyan mértékben csökkentek le az eladott példányai, hogy a kiadó nem látta értelmét a finanszírozásuknak. Csak a két legnagyobb amerikai képregénykiadó, a Marvel és a DC szuperhősei jelentek meg Magyarországon 1997-ig. Mindkét kiadó számtalan kiváló grafikussal dolgozott, de az elsődleges szempontjuk a sikeres képregényhősök piaci igényekhez való igazítása volt. Ennek a célnak rendeltek alá mindent, és az alkotókat abból a szempontból becsülték meg, hogy munkásságuk milyen hasznot nyújt a kiadónak. Todd McFarlene, aki a Marvelnél sikert sikerre halmozott a Pókember karakterének a megújításával, csalódottan tapasztalta, hogy bár anyagilag elismerik a rajzolók munkáját, de még olyan népszerű rajzolók, mint Jack Kirby is gyakran a partvonalra kerülnek, ha a kiadó nehézségekkel küzd, vagy éppen átszervezi a kiadói struktúrát. "Sajnos úgy tapasztalom, hogy a Marvel és a DC másként gondolkodik. Ők abból indulnak ki, hogy az alkotói folyamatban a képregényfigura mindig fontosabb, mint az, aki megteremtette... Valahol útközben a cég megfeledkezik arról, hogy a tulajdonában lévő karaktereket élő emberek hozták létre" - írta 1992 májusában Todd McFarlen, miután megalakította saját cégét, az Image Comicsot, és létrehozta saját képregényfiguráját, a Spawnt. 2005-ben jelent meg a Semic utolsó Batman kiadványa a Batman: Az első év, Frank Miller és David Mazzuchelli meghatározó képregénye, amely új megközelítésben tárja elénk a Batman legenda kezdetét, az első évet. Frank Miller, aki egy Pókember történettel kezdte rajzolói pályafutását, hamar megkapta a Daredevil (Fenegyerek) rendszeres rajzolását, majd írását, de igazi kedvence Batman volt. A The Dark Knight Returns (A Sötét Lovag visszatérése) című minisorozatát 1986-ban készítette el, és ebben teljesen új értelmezést adott Batman figurájának. Feltette a nagy kérdést, mi lesz, ha egyszer Batman is megöregszik. Már ötvenéves, és tíz éve felhagyott a bűnüldözéssel, de a várost újra elöntötte az erőszakhullám, és a Sötét Lovag úgy érezte lépnie kell. Frank Miller megalkotta az egyik legvéresebb, legsötétebb Batman feldolgozást. Ez a történet még nem jelent meg magyar nyelven. Az eredetileg négyrészes Első év azonban egy kötetben, kilencvenhat oldalon került kiadásra Galamb Zoltán fordításában. A színezés Richmond Lewis, kihúzás Klaus Janson munkája.  

 

Korcsmáros Pál a hatvanas évek meghatározó képregényrajzoló művész unokája Korcsmáros Gábor már ahhoz a generációhoz tartozik, amelyiket a Pókember első magyarországi megjelenése varázsolt el és tett képregény rajongóvá. Anélkül, hogy tudatában lett volna, nagypapája milyen jelentős személyisége a magyar képregény történelemnek, a Pókember történeteket falta, magával ragadta az a különös világ, amelyet egy hétköznapi ember, Peter Parker esetlensége, és a Pókember kalandjainak nagyszerűsége idézett elő. A Rejtő képregények átdolgozásainak megkezdésekor azonban kiderült, hogy nagyon sok eredeti rajz hiányzik, amelyeket újságnyomatok alapján történő pótlására Garisa H. Zsoltot kérték meg. A munkák előrehaladtával a Korcsmáros család úgy döntött, hogy önálló kiadót hoz létre a képregények megjelentetésére. A Budapesti Operabál Vállalkozói Iroda Kft. közreműködésével megalakították a Képes Kiadót 2004-ben. Azon túlmenően, hogy a képregényhez illett a Képes Kiadó elnevezés, egyéb apropója is volt a névválasztásnak. Korcsmáros Gábornak, a kiadó vezetőjének anyai nagyapja Képes Géza költő, akihez személyes kapcsolat is fűzte. A kiadó elnevezése ezáltal emlék állítása azoknak az ősöknek, akiknek az életművére büszke lehetett a család. Meglehetősen nehéz feladat állt előttük, hiszen ekkor egy pangó vagy alig létező képregénypiacon kellett szerencsét próbálniuk, mindenféle tapasztalat és szakmai felkészültség nélkül. Korcsmáros Pál hatalmas életművet hagyott hátra, amelyben a klasszikus irodalmi művek legkiválóbb alkotásainak képregényváltozatai szerepeltek Az irodalom klasszikusai képregényben címmel. A hazai képregénypiac kialakításának egyik problémája, hogy eljussanak a kiadványok a szélesebb közönségréteghez, és ne csak egy szűk kör igényeit elégítsék ki. Ehhez az szükséges, hogy viszonylag nagy példányszámban és olcsón kerüljön a piacra a kiadvány. Erre csak akkor van lehetőség, ha olyan nyomdai kivitelben készül a lap, amely biztosítja az alacsony eladási árat. Erre tett kísérletet a Képes Kiadó akkor, amikor 2006-ban Eduárd címmel "fapados" képregényújságot jelentetett meg 24 oldalon. A szerkesztési elv az volt, hogy egyharmad régi magyar képregény, egyharmad külföldi és egyharmad új magyar alkotás kerüljön a lapba. Így mindenki megtalálhatta a saját ízlésének megfelelőt. A nyolcadik számban John Arcudi szövegével és John Buscema rajzával egy Batman történet is közlésre került. A kiadó harmadik kiadási vonalát az amerikai comicsok publikálása jelentette. Mivel ekkor már a Marvel képregények jelentősen meghatározták a hazai piacot, ezért a DC-től a Batman történetek kiadása kínálta a legjobb lehetőséget. A Jeph Loeb által írt, és a Jim Lee által rajzolt Hush című történetet adták ki három kötetben, puha borítóval, szép színes kivitelben 2006-ban és 2007-ben. A leginkább Gotham City-ben játszódó történet felvonultatja a Denevérember valamennyi ellenségét, akik új módszereket alkalmaznak, s a barátok is időről időre áldozatul esnek valamely felsőbb erőnek. Izgalmas, és talán az egyik legszebben kidolgozott Batman história. Ezt a Préda című történet követte, amelynek a forgatókönyvét számos ismert Batman történet szerzője, Doug Moench írta, a rajzokat a magyar felmenőkkel rendelkező Paul Gulácy és Terry Austin készítették. A Terror című következő kötet alkotói Moench, Gulacy és Jimmy Palmiotti voltak. Megjelent az Arkham elmegyógyintézet című képregény, amely már nem egy szokványos szuperhőstörténet. Grant Morrison a pszichothriller műfajába vezette be a Denevérembert. Dave McKean világhírű illusztrátor személyében ideális szerzőtársra talált. A megjelenést követő néhány éven belül az egyik legkeresettebb képregény lett a gyűjtők körében. A néha felbukkanó példányok irreálisnak tűnő áron cserélnek gazdát. Jeph Loeb és Michael Turner Superman és Batman című munkájával folytatódott a sorozat, amelyben számos szuperhős mellett szerepet kapott egy lány a Kripton bolygóról, azaz Supergirl. Később, 2009-ben kiadták a Hush visszatér című történetet két kötetben, A. J. Lieberman és All Barrinuevo munkáját. Két évvel később megjelent a ráadás is, Hush szíve. Paul Dini történetét Dustin Nguyen rajzolta. Végül még egy Superman és Batman történettel zárult a sorozat, Abszolút hatalom címmel Jeph Loeb és Carlos Pacheco kezei alól. De kiadtak egy zsebkönyv méretű mangatörténetet is Halotti maszk címmel, Nacume Josinori munkáját. Még megjelent a fiatalabb olvasók részére, az Igazság Ligája kalandjainak novellás két kötete is.  

 

2004-ben Bayer Antal öt másik fordítóval, akik elégedetlenek voltak az akkori könyvkiadással, megalapították a Míves Céh Kiadót, hogy a saját elképzeléseik szerint adhassanak ki könyveket. A kiadó egy képregényantológia tervezésébe kezdett, aminek tartalmi alapját a tizenöt évvel korábban megjelent Menő Manó és a Krampusz lapok képezték, a formai mintáját pedig a Galaktika sci-fi magazin jelentette, keményebb borítóval, széles gerinccel, időt állóbb kivitellel. A formátumból adódóan nem újságárusi, hanem könyvesbolti terjesztésben gondolkodtak. A nyomdai költségek nagysága pedig meghatározta a fekete-fehér kivitelezést, hogy a képregényes vásárlói réteg még elérhető áron juthasson a kiadványhoz. Gondot okozott a tárgyalás a külföldi kiadókkal, akik nem szívesen foglalkoztak néhány oldal értékesítésével, ráadásul számukra még ismeretlen piacon. Szívesebben értékesítettek volna komplett sorozatokat egy várhatóan magasabb értékesítési példányszám mellett. A Fekete-Fehér Képregényantológia 2005 márciusában jelent meg. Az első lapszámban helyet kapott egy fekete-fehér Batman történet, amelyek leginkább azért került be a lapba, mert nem a Batman rajzolók készítették, hanem más alkotók kitekintése volt a szuperhős figura más típusú megalkotása felé. Frank Miller különleges látványvilágú képregényfilmjének magyarországi bemutatója 2005-ben volt, ami kínálta az alkalmat a történet kisebb epizódjainak bemutatására. A Képes Kiadó egyre nagyobb feladatot vállalt a képregények népszerűsítése érdekében, és kapcsolatba került azokkal a kiadókkal, melyek szintén erőfeszítéseket tettek a hazai képregénykultúra megteremtéséért. Az együttműködési lehetőséget a Míves Céhnél megjelentetett Fekete-Fehér Képregényantológia szerkesztője, Bayer Antal javasolta. Az eredeti kiadó nem látta biztosítottnak az antológia fenntartását, mert 2006-ban kénytelenek volna megszüntetni a Fekete-Fehér Képregényantológiát, de a Képes Kiadó úgy gondolta, hogy egy ilyen típusú kiadványra szükség van a hazai képregénypiacon, hiszen ennek segítségével lehet kitekintést adni a nemzetközi irányzatokra, és megjelenési lehetőséget biztosítani a magyar rajzolóknak is. Bayer Antal szerkesztésében egy jó minőségű, de fekete-fehér kiadvány megjelentetését vették tervbe, amely részben hazai rajzolók munkáit, részben külföldi képregényeket közölt volna. Papírmozi címmel adták ki azt az antológiát 2007 márciusában, amely ugyanazt a szerkesztési elvet követte, mint a Fekete-Fehér Képregényantológia, ugyanúgy folytatták a Batman történetek megjelenését. Időközben azonban a képregénypiacon is változások történtek, és egyre több kiadó jelentetett meg képregénykiadványokat. Amíg a korábbi szűk kiadói térben a Fekete-Fehér Képregényantológia jól fogyott, addigra a Papírmozi már egy telítettebb piacon csak mérsékeltebb érdeklődésre tarhatott számot. Negyedéves megjelenéssel indult a kiadvány, de a harmadik szám már csak nagyobb időköz után került a piacra. Az együttműködés megszűnik a Képes Kiadó és a Míves Céh között még ugyanabban az évben.

 

Miután a Képes Kiadó a Batman kiadványaival a Rejtő-Korcsmáros képregények átdolgozásával és újrakiadásával látványosan jelezte a képregény jelenlétét a könyvesboltokban, más kiadó is fontolgatta a képregények magyarországi kiadásában való részvételét. A Cartaphilus Kiadó már 1993-tól jelen volt a könyvpiacon, és szépirodalmi kiadványokon kívül a beatirodalom, a háborúellenes irodalom és társadalomtudományi könyvek szerepeltek a kínálatukban. Figyelték a nemzetközi színtéren sikeres műveket, és törekedtek azok magyarországi megjelentetésére. 2008-ban egy sikeres amerikai képregény, a Watchmen is felkeltette az érdeklődésüket, amely ekkor már több kiadást is megért. Alan Moore író és Dave Gibbons rajzoló eredetileg tizenkét részes sorozata 1986-1987 között jelent meg a DC gondozásában. Később több alkalommal is kiadták a művet gyűjteményes kötetekben. Az új kiadások lehetővé tették, hogy mint könyveket a könyvesboltok is forgalmazzák, és kedvező kritika is fogadta a sorozatot. A Time magazinban a 2005-ben a minden idők legjobb regényei listájára is felkerült a képregény. A történet írójának, az angliai származású Alan Moore-nak képregényírói munkásságát az irodalmi alkotások közé sorolják. A DC kiadónál sajátos látásmódjával újraélesztette a Superman-Batman történeteket, de ő írta a V, mint Vérbosszú forgatókönyvét is. A Cartaphilus vezetése Bárány Ferencet kereste meg a Watchmen kiadásának ötletével, aki már korábban a Semic Kiadónál komoly tapasztalokat szerzett mint fordító és szerkesztő egyaránt. Ekkor még nem tudták, hogy a képregényből filmet is fognak készíteni. Már javában folytak a kiadás előkészületei, amikor megérkezett a film forgatásának a híre. A kiadónak döntenie kellett, hogyan igazítsa a film magyarországi vetítéséhez a kiadványt, és az amerikai kiadásnak megfelelően egy kötetben vagy tizenkét kötetben jelentesse meg. Végül egy háromkötetes változat mellett döntöttek, amelynek az utolsó része a film megjelenése előtt került a könyvesboltokba. Előre sejthető volt a nagy érdeklődés, mivel a Watchmen olyan értékeket képviselt, amelyeknek következtében azok is elolvasták, akiket nagyon érdekel ez a műfaj. Az első háromezer példányt követően utánnyomás is készült. 2018-ban a Fumax kiadó mind a tizenkét részt egy kötetben és limitált kiadásban kiadta. Ugyancsak egy képregényfilmnek köszönhető a Zöld Lámpás című képregény megjelenése, amelynek a főhőse még a DC eredeti szuperhős generációjához tartozik. A képregényt Geoff Johns írta, és Ivan Reis rajzolta. A fordítás Polyák Béla munkája.

 

A DC-nek Magyarországon már évek óta nem volt kapcsolata senkivel a Képes Kiadó Batman kiadványai óta, de úgy tűnt, ezek a szuperhős karakterek hiányoznak a hazai piacról. Feltételezhető volt, hogy a Batman, Superman is komoly rajongótáborral rendelkezik. Harza Tamás a Kingpin kiadó tulajdonosa ezért felvette a kapcsolatot a kiadóval, és hosszas tárgyalások után sikerült megszerezni a Batman sorozat kiadói jogait, és 2014 májusában elindult a Batman és ennek is voltak különszámai.  2017. januárjában a brit Eaglemoss kiadó DC Comics kiadványai jelentek meg Magyarországon a Suvet Kft jóvoltából A DC Comics Nagy Képregénygyűjtemény címmel. A vadonatúj sorozat egyes keményfedelű kötetei az utóbbi évek egy-egy meghatározó szuperhőstörténetét tartalmazzák. A gyűjteményben a DC Comics legkiemelkedőbb szuperhősei, egyben olyan világszerte ismert szereplők lépnek színre, mint például Superman, Batman és Csodanő. A legtöbb történet egy könyvben olvasható, de előfordulnak hosszabb kalandok is. A sorozat köteteiben a ma élő és alkotó képregényművészek csodálatos rajzai és a legünnepeltebb szerzők történetei tárulnak az olvasók elé. Minden könyv az adott sztori bevezetőjével indít, amely az eseményeket tágabb összefüggésbe helyezi, bemutatja a szereplőket és az alkotókat, valamint elmagyarázza, mi teszi az adott történetet különlegessé. A gyűjteményes kötetekbe extra tartalomként belekerült a képregénytörténelem arany- és ezüstkorából származó képregények egy-egy újranyomott száma is, amelyekből az olvasók megismerhetik többek közt Batman és Superman első színre lépésének történetét, a híres hősök és főgonoszok eredetét, korabeli szövetségeiket, valamint történelmük számos kiemelkedően fontos eseményét is. A kiadvány az 58. kötetig a Nagy-Britanniában megjelent sorrendet követi. A sorozatot kezdetben 60 részesre tervezték, de 2018. december 3-án bejelentésre került a sorozat folytatása további 20 kötettel. Ezt követően 2019. szeptemberében kibővítésre került 120 kötetesre. A sorozat 2014-ben Németországban, Brazíliában, 2015-ben Nagy-Britanniában, Franciaországban és Belgiumban, 2016-ban Spanyolországban, Argentínában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Lengyelországban, míg 2017-ben Csehországban és Magyarországon vette kezdetét. A sorrend eltér az egyes országok kiadásai között. Nagy-Britanniában 60-ról 100 fölé növelték a kötetek számát, míg Németországban heti kiadással 150 kötetettel zárult a sorozat. Két különszám is kiadásra került, melyek nagyobb terjedelemben és magasabb áron kaphatóak.  Nagy-Britanniában előfizetői különszámok is megjelennek Zöld Lámpás történetekkel. Az Eaglemoss 2019. februárjában a DC Comics Nagy Képregénygyűjtemény után megjelentette második képregénysorozatát a DC Comics - A legendás Batman-t. A kötetek kemény borítóval jelennek meg és Batman történeteit tartalmazzák. A könyvek úgy lettek megtervezve, hogy amikor kitesszük a polcra, elmeséljék Batman teljes történetét a Nulladik évtől egészen a Batman: 100 évig. Ám a könyvek nem csupán kronológiai sorrendben vannak összeállítva, hanem egy adalék is jár hozzájuk: ahogy egyre nagyobb lesz a gyűjtemény, úgy fog kirajzolódni a különleges művészi alkotás is a gerincek segítségével. 2019-ben és 2020-ban két különszám jelent meg. A kiadvány a Nagy-Britanniában megjelent sorrendet követi és 70 részben jelentették meg. 2021. júniusában az Eaglemoss úgy döntött, hogy november végével végleg kivonul Magyarországról, onnantól kezdve nem lehet, majd beszerezni a köteteiket a forgalmozójuktól. 

 

Már a facebookon is elérhető az oldal:  Magyarországon megjelent DC Univerzum képregények

                      

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 406
Tegnapi: 7
Heti: 596
Havi: 2 841
Össz.: 26 772

Látogatottság növelés
Oldal: A DC Comics magyar kiadásának története
Magyarországon megjelent DC Univerzum képregények listája - © 2008 - 2024 - dccomics.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »